A kínai rabszolgalány

A zsidóság, a zsidó emberek hite és akarata több ezer könyv témája. Általában sikerre számíthatnak, hiszen az emberi vasakarat, az ellenállás, az összefogás jó példa lehet bárkinek.

Peóniát kislánykorában eladják egy jómódú családnak, ahol szolgálólány ugyan, mégis családtagként bánnak vele. Gyönyörű fiatal nővé cseperedik, kitűnik éles eszével és természetes intelligenciájával. Beleszeret a család egyetlen fiába, ám szerelmük nem teljesedhet ki, nem házasodhatnak össze. Ennek nemcsak társadalmi, hanem etnikai akadályai is vannak. A regény az 1850-es években a kínai zsidó kolónia székhelyén, Kaifengben játszódik.

Abban az időben a zsidók gyorsan olvadtak bele a kínai társadalomba s veszítették el nemzeti identitásukat. Peónia egy jómódú zsidó-kínai családnál talál második otthonra. Mint a többi regényében, Pearl S. Buck ezúttal is lenyűgözi olvasóit briliáns stílusával, mesteri karakterformálásával és magával ragadó meseszövői képességeivel. A történelmi tények pontos ismeretével megírt kötet érdekes és alig ismert téma köré fűzi a kínai rabszolgalány, Peónia történetét: hogyan telepedett meg és asszimilálódott a zsidóság Kínában. A regény magyarul most olvasható először.

Buck Egyike volt kora legnépszerűbb íróinak, különösen Kínában játszódó regényei kapcsán, de szintén ismert volt humanista, filantróp tevékenységéről és harcáról a nők jogaiért.
Pearl S. Buck a húszas években kezdett novellákat és esszéket publikálni különféle magazinokban, például a Nation, a The Chinese Recorder, az Asia és az Atlantic Monthly című lapokban. Első regényét Keleti szél, nyugati szél címmel a John Day Company adta ki 1930-ban.
A következő évben újabb könyve jelent meg, Az édes anyaföld, amely azonnal bestsellerré vált, Pulitzer-díjat nyert, az MGM stúdió pedig 1937-ben filmet készített belőle. Ezt követően gyors egymásutánban számos regényt és egyéb írást publikált. Kevesebb, mint egy évtizeddel első könyve megjelenése után ő lett az első amerikai nő, akit Irodalmi Nobel-díjjal jutalmaztak. Haláláig több, mint hetven könyvet írt, regényei mellett novellásköteteket, életrajzokat, versesköteteket, színdarabokat, gyerekkönyveket és kínaiból fordított műveket. Buck szenvedélyes emberi jogi aktivista volt. Miután végleg Amerikába költözött, belevetette magát a nők és a kisebbségek jogaiért folyó kampányba. 1949-ben, felháborodva azon, hogy a meglevő, örökbefogadásokat intéző ügynökségek az ázsiai vagy félvér gyerekeket nem tekintették adoptálhatónak, megalapította a Welcome House Inc. ügynökséget, az első olyat, ami különféle földrészekről származó gyerekek örökbeadásával foglalkozik. Az ügynökség eddigi ötven éves működése során több, mint 5000 gyereket helyezett el. Az ázsiai származású amerikai gyerekek további támogatására 1964-ben létrehozta a Pearl S. Buck Alapítványt, ami gyerekek ezreit támogatja fél tucatnyi ázsiai országban.
Pearl S. Buck könyveinek fordításai népszerűek voltak Magyarországon is, de a II. világháború után nagyrészt feledésbe merültek.

Pearl S. Buck
A kínai rabszolgalány
Tericum