Tegnap, miközben szemben álltam egy tucatnyi tizenhat évessel azon gondolkoztam vajon milyen szavakkal tudják megfogalmazni másoknak vagy önmaguknak mit is jelent számukra a tisztelet, a tisztesség vagy a szeretet fogalma.
Egy darabig dühösen figyeltem őket azt gondolva, hogy talán fogalmuk sincs ezekről a kifejezésekről - nem csupán azért mert hiányzik a fogalomkészletükből, hanem mert sosem láttak erre jó példákat - aztán rájöttem, hogy mit is várhatnék akkor amikor naponta váltanak zoknit, barátot, szerelmet, szexpartnert. Innentől tehát már talán nem csak ezek hiányozhatnak belőlük, hanem továbbmegyek a hűség, a ragaszkodás is, sőt talán még azzal sincsenek tisztában, hogy egy-egy érintésnek vagy pillanatásnak milyen komoly jelentősége van. Ma már nem tudják, hogy mit is jelent egy férfi számára a nő intim szférájának részese lenni, nem ismerik a csók misztikumát és nem tisztelik az érzelmek iskoláját. Az ölelés ma már csak egy mozdulat, a csók nem több mint a nyál és nyelvek huncut játszótere. Kapcsolatról pedig ne is értekezzünk, hiszen az előzőekből láthattuk tőlük nem lenne hiteles ilyesmire gondolni sem.
Ilyen hangulatban értem haza és ültem le Krusovszky Dénes kötetével a kanapéra. Eleinte egy sörön gondolkoztam, hátha jó kísérőnek bizonyul egyrészt a hangulathoz, másrészt a könyhöz de aztán megbékéltem egy csésze tea mellett és kinyitottam Dénes könyvét....„mégis ők múlnak el hamarabb, nem a délután". Huh! Egy ilyesféle hangulathoz talán ez kissé még erős de aztán folytattam, hiszen bátor vagyok meg ma már amúgy is mindegy...
Elromlani milyen szép
Rossznak kellene lennem,
hogy erről mondjak valamit,
ahogy megyünk el, egymás
mellett, az milyen szép,
mint a busz kijelzője,
elromlani milyen szép,
minden megálló végállomás.
...
Nem feltétlen vidám művek egy nem feltétlen vidám hangulatú naphoz. De mivel a költészet mindig szép és mindig tisztelet azoknak akik így képesek szavakkal játszani és egymára építve különös képeket festeni és hangulatokat rajzolni ezért tegyük meg azt a ritkaságszámba menő dolgot, hogy veszünk egy verseskötetet. Mondjuk Dénesét. Dénes líráját a visszafogottság, a pontosság és a fájdalom szépségének megragadása jellemzi. A felesleges part folytatja a megkezdett utat, a versek összetéveszthetetlen stílusban és a történetmesélés igényével repítenek egy nem is olyan távoli világba, a költészetébe. Krusovszky Dénes a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb költője, akinek immáron harmadik kötete a Magvető Kiadónál jelenik meg. A szerző előző könyve, az Elromlani milyen Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Krusovszky Dénest azon költők közé sorolják, akinek már az első köteteiben is új versnyelv jelenik meg, és akinek líráját a visszafogottság, a pontosság és a fájdalom szépségének megragadása jellemzi. A felesleges part folytatja a megkezdett utat, a versek összetéveszthetetlen stílusban és a történetmesélés igényével repítenek egy nem is olyan távoli világba, a költészetébe. fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb költője, akinek immáron harmadik kötete a Magvető Kiadónál jelenik meg. A szerző előző könyve, az Elromlani milyen Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Krusovszky Dénest azon költők közé sorolják, akinek már az első köteteiben is új versnyelv jelenik meg. Ismerkedjünk vele. Barátkozzunk. Éljük át.
Krusovszky Dénes: A felesleges part
Magvető Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése