Ízek életre-halálra

Vannak emberek akik csak fűtőanyagként dobálnak magukba némi ételt, ettől mennek tovább. Vannak azok, akik azért szeretnek enni, van néhány kedvenc ételük és igyekeznek legtöbbször olyat fogyasztani ami kedvükre való. És vagyunk mi - a fanatikus ízvadászok, az ínyenc finomkodók akik nem csupán enni szeretünk, ízlelni, élvezni az étel minden velünk töltött percét, hanem szeretjük a formáját, színét, a folyamatot ahogy a finomság készül és legvégül a legjobbat: nézni a másikat, ahogy az első falatot a szájához emeli és várni a hatást. Ez lehet mosoly, nyögés, sóhaj, mély csend, csillogó tekintet, megremegő szájszél...és folytathatnánk még hosszan, de ez már egy másik könyv lényege lenne.

Néhány éve Stahl Judit volt az, aki igyekezett olyan könyveket kínálni nekünk a piacon, amiben a kalandon, szerelmen túl ott vannak az ételek, a jó borok ezzel olyan ambíciót nyújtva nekünk, ínyenceknek, hogy ne csupán olvassunk, hanem a könyvet letéve kezdjünk főzni, étellel csábítani, falatokkal kényeztetni.

Aztán Stahl valahogy belefáradt és az ilyen típusú könyvek száma egyre fogyatkozni kezdett. Ettől a romantikus szakácsok, az olvasni szerető étteremtulajdonosok és az álmodozók talán kissé szomorkásak lettek...egészen ezidáig.

Erica Bauermaister romantikus gasztrodolgozatában Lillian, az elismert séf gyerekkora óta a legtöbb időt a konyhában tölti, hogy megfejtse az ételek szívet-lelket gyógyító és emléket idéző titkait. Hogy ezt a tudást és a főzés szeretetét átadja másoknak is, főzőtanfolyamot indít az éttermében. Minden hónap egyik hétfő estéjén nyolc tanítvány gyűlik össze. Köztük van Claire, aki a kisgyerekei mellett igyekszik ismét rátalálni önmagára; Tom, az ügyvéd, akinek az életét felforgatta a gyász; Antonia, az olasz konyhatervező, aki nemrég költözött Amerikába; Carl és Helen, az idős házaspár, akiknek a kapcsolatuk olyan fordulatokat is rejt, amelyeket a csoport többi tagja álmában sem sejtene. Valamennyien azért érkeztek, hogy megtanulják a Lillian lélekkel teli fogásai mögött rejlő művészetet, ám gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a konyhán túl is keresik a receptet valamire. Lillian olyan ételek elkészítésére tanítja meg őket, amelyek aromája és technikája nem hagyja érintetlenül életük rejtett zugait sem. Így lassanként, egymás után változtatja meg őket mindannak az íze, illata és textúrája, amit maguk alkotnak...

Ritka az olyan könyv, ami a "10 pont arra, hogyan írj nagyon jó regényt" tanácsainak betartásán túl érzelmeket vált ki, sőt illatokat áraszt magából. Ez ilyen. Főhőse úgy látja a világot, ahogy nagyon kevés ember láthatja és láttatja.

Örülnék ha létezne ilyen ember. Megismerném. Beszélgetnék vele.


Erica Bauermeister: Ízek életre-halálra
Pioneer Books